A minap elképedve olvastam egy cikket, ami azt ecsetelte, miért nehéz az angol nyelvet megtanulni. ... Kinek mi a nehéz? Azt hiszem, ez abszolút egyén-függő. Az már más kérdés, miért hiszik azt az emberek, hogy nehéz? Miért alakul ki bennük/ bennünk az az érzés, hogy csak vért izzadva lehet angolul megtanulni? - Ez a kérdés!

Közelítsük meg a válaszokat több oldalról is!

Ebben a bejegyzésben azt vizsgáljuk, az iskolai nyelvoktatás során mi is történik, hogyan befolyásolja a nyelvtanulásról kialakított véleményünket és önképünket.

Mindegy, hogy a gyerekünk első osztályban, vagy 4-ben kezdi el az idegen nyelvet tanulni. - Bár minél korábban, annál könnyebben ragad rá, de a korai nyelvoktatásról egy másik bejegyzésben majd. - A lényeg, a tanár személye: hozzáértése, módszerei, eszközei, kapcsolata a gyerekekkel.

Amit megerősítünk, az rögzül!

Ez elmúlt 3 évtized tapasztalata, semmi jóval nem kecsegtet. Sajnos - tanárként és szülőként is - azt tapasztaltam, hogy a legtöbb nyelvtanár híján van a szükséges eszközöknek, módszereknek. A fegyelmezési gondok a tanórákon, egyre inkább problémát okoznak. Ezekről órákig tudnék beszélni, de most maradjunk a lényegnél. Nagyon kevés olyan nyelvtanár van, akik ténylegesen a nyelv használatát tanítják: vagyis idegen nyelven beszélni, kommunikálni. Pedig mi más lehetne a nyelvtanítás célja, ha nem ez?

Mi van helyette?

• feladja a szavakat - tanuljátok meg otthon
• feladja a nyelvtant - csináljátok meg (talán el is tudja magyarázni)
• jó esetben kicsit gyakorolnak - nem viszik túlzásba, aztán
• számonkér, osztályzatot ad, megszégyenít ...
• szembesíti a gyerekünket azzal, hogy
• nem tanultál - már megint
• nincs kész a leckéd - már megint...
• Ja, hogy nem értetted? - pedig elhangzott az órán - Ettől mászok igazán a falra!!!!
• felszólít, beírást ad.
• Mindezzel mit üzen a gyerekünknek?
• te ehhez hülye vagy,
• neked ez nem megy,
• ezt sose fogod tudni megtanulni,
• ehhez semmi érzéked nincs
• a nyelvtanulás nagyon nehéz ...

Amit megerősítünk, az rögzül. Aki így ismerkedik meg egy idegen nyelvvel, nem csoda, ha kialakul benne az az érzés, hogy ezt ő sose, vagy ha mégis, akkor csakis keményen izzadva, fáradtságos munkával fogja megtanulni. 

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell időt, pénzt, energiát szakítani és tenni bele, hogy eredményt érjünk el, DE a megfelelő nyelvtanár:

• megtalálja a hangot a tanítványokkal,
• jó kapcsolatot alakít ki velük,
• a diákokat társként, a szülőket partnerként kezeli,
• jó hangulatú órákat tart,
• az órái érdekesek.

Itt kezdődik a valódi tanulás. ‼ Addig nem. Így, a tanítvány nem nyűgnek, hanem élményként éli meg a tanulás folyamatát! Motivált lesz, akar tanulni, akar részt venni az órákon! Sőt, akar utánanézni dolgoknak. Megpróbálja alkalmazni tanórán kívül a tanultakat! Mert az internet világában lépten-nyomon angol szövegbe, 'csetekbe' botlik az ember...

Ez nekem a siker: ha el tudom érni, hogy az én iránymutatásommal akarjanak tanulni, haladni, akkor sínen vagyunk. Nem az iránymutatás és a tananyag feldolgozása a legnagyobb kihívás, hanem a megfelelő légkör, kapcsolat, lelkesedés kialakítása és fenntartása!

Boldog tanítvány - Boldog szülő - Boldog tanár! ☺